komm*poszt

A Mag+ a svéd Bonnier médiavállalat tablettre fejlesztett magazinja. Az alábbi videóban a kiadvány fejlesztője beszél a koncepcióról és a magazin digitális jövőjéről.

Mag+ from Bonnier on Vimeo.

Mag+ live

Mag+ live with Popular Science+ from Bonnier on Vimeo.

Little Big Berlin from pilpop on Vimeo.

A kifejezetten iPadre tervezett életstílus magazint, az Iconistot szemlélve egyértelműnek tűnik, hogy a print glossyk esztétikája és intuitív felhasználhatósága továbbél a digitális olvasókra tervezett magazinok formájában.

Miközben a magyar könyvkiadók bénultan sápítoznak ("Irtózatosan megrettent ez a szép új világ, mert nem tudom, hol a helyem benne", Matyi Dezső, Alexandra), máshol már innovatív megoldásokkal mennek elébe a digitális könyvkiadás és kereskedelem kihívásainak. Úgy tűnik, az e-book alatt nem csupán a klasszikus könyvet fogjuk érteni elektronikus formában. Hogy hogyan olvasunk holnap ma, jól sejteti az alábbi videó:
 

A "királynőt megölni nem kell"-koncepcióra épül, de azért még nagyon érdekes az alábbi videó (Dorling Kindersley Books, Khaki Films):

Az elmúlt napok eseménye: az első e-book és remélhetőleg az utolsó mikrofilm az életemben. Előbbi kellemesebb, mint gondoltam, utóbbinál szemem kifolyt.
Fotó: 96 dpi/Andreas Levers a Humboldt Egyetem Grimm Központjáról és a Meconomy címlapja.
 

Miért fohászkodtak a pécsi muzulmán nők Szent Ignáchoz? Miért voltak jó viszonyban a kanizsai agák a pécsi jezsuitákkal? "Egy soknemzetiségű város tér(idő)képe" címet viseli a pécsi Janus Pannonius Múzeum új kiállítása, amely a fenti kérdésekre is választ ad.
Várostörténeti Múzeum (Pécs, Felsőmalom u. 9.), keddtől szombatig
 

... hálistennek itt már olvad. Ez a film azonban mindenért kiengesztel. "Nothing special, just looks pretty" :-)

Filming Myself in the Snow from Quarter Productions on Vimeo.

A jovoto hívta fel a figyelmem Baptiste Debombourg munkájára. Ami távolról olasz manierizmusnak látszik, isteni és légies, közelről szemügyre véve földhözragadt, hétköznapi és agresszív formát ölt. Mint (spoiler) tűzőkapocs.

Néhány illusztráció arról, hogy kik idegesítenek legjobban a Facebookon.

"Őket látjuk - fiatal magyar vizuális szakemberek" címmel publikált összeállítást a honi reménységekről a Kreatív. Láthatnánk őket többet is.

A pdf-ért ejnye-bejnye.

Milyen típus Ön, kedves olvasó? Aki kis dobozkában gyűjti az emlékeit, selyemszalaggal átkötve a leveleket, gondosan megőrizve mozijegyet, karszalagot, kihullott tejfogat? Vagy aki a bérleti szerződés és a biztosítás között egyszer csak felfedezi egy régi-régi ex fényképét? Vagy nincsenek is tárgyi emlékei, kacatjai, kiskígyó és kutyafüle a múltjából eltéve, amelyre bukkanva félbeszakít mindent és órákra eltűnik életéből?

Ön is 1997-ig élt csak? 1997-ig gyűjtögette a barátok leveleit, majd szert téve első e-mail címére, barátságuknak már csak egy távoli cég szerverén és a Facebookon van nyoma?

Ezek a gondolatok jutnak az olvasó eszébe, ha az 1071-es számú aukciós tárgyat figyeli Leanne Shapton Important Artefacts and Personal Property from the Collection of Leonore Doolan and Harold Morris, including Books, Street Fashion and Jewelry könyvét lapozgatva. A tárgy egy automatából származó fényképsorozat, amely a bánatos Lenore-t mutatja, amint egy croissant-t lenget. Bizonyára mindenki így tudatná elutazott szerelmével, ha a New York Times-os gasztropublicista létére nem menne az írás a rongyos kiflik világáról.

Lenore az egyik főszereplője a fiktív szerelmi történetnek, amelyet aukciós katalógus formájában beszél el az illusztrátor-szerző Shapton. Az olvasó fotók, ajándékok, pénztári blokkokra firkantott üzenetek, ruhák, utazási kellékek, meghívók, kinyomtatott útleírások alapján fonja össze magában a szálakat és írja meg valójában maga a pár történetét.

Az aukció időpontja 2010. február 14 J

A németek február elején adták ki a könyvet. A magyarok mikor?

...ha meguntad a tájképeket a desktopodon:
http://simpledesktops.com/browse/photos/

...címmel közölt interjút a ZEIT német hetilap Jo Wedeniggel, a müncheni "webgerillas" alternatívreklám-ügynökség közösségi média-szakértőjével az Apple Tablet körüli felhajtás kapcsán.

Wedenigg szerint az Apple kampányaira jellemző, hogy az átlagosnál kevesebb információt adnak ki, bizonyos adatokat azonban készséggel terjesztenek, mint például a fejlesztések vagy szabadalmak bejegyeztetését. Mindezzel elérik, hogy a bloggerek és rajongók vad spekulációkba kezdjenek a következő termékre vonatkozólag. Jellemző stratégia, hogy telefonon szivárogtatnak ki információkat vagy mellékmondatokban utalgatnak újságíróknak, ahogy az Apple volt marketingese, John Martellaro is beszámolt erről. Mindez nem jelenti azt, hogy az Apple nem uralja kommunikációját: költséges monitoring-rendszerük jóval túlmutat egy egyszerű sajtófigyelésen. Buzz- és vírusmarketingről és Steve Jobs személyes e-mailjéről is szó esik a cikkben.

Nem tudom, van-e valóságalapja annak a feltevésnek, amely szerint kicsi, alacsony belmagasságú helyiségekben jobban mennek a rutint igénylő, monoton munkák, ellenben a kreativitáshoz sok tér szükségeltetik. Emellett szól a loftok népszerűsége boldogabb nemzetek művészeinek körében, de mi a francot keresett az Index szerkesztősége egy nyomasztóan alacsony lyukban??? Mindenesetre a Twitter főnökök felismerték a munkakörnyezet esztétikumának fontosságát és ide költöztették a csapatot. Via TechCrunch.

2009. Még mindig itt a válság, meghal Michael Jackson, egy háborút folytató politikus Nobel-békedíjat kap és Magyarország ismét kiesik a vb-selejtezőkön. Voltak azonban jó pillanatok is - legalábbis az interneten.... és kiderül, hogy a magyar valójában optimista nemzet, egy felejthetetlen esküvőhöz nem szükségeltetik esküvőszervező, valamint vetünk egy pillantást szüleinkre is, amikor még menők voltak.

Rengeteg tényezője van annak, mitől lesz egy könyv sikeres, melyik az, amit leveszünk a konyvesboltban a polcról. Nyilván egy magyarországi könyvkiadónak nincs arra kerete, hogy megfizesse a világ top 10 grafikusainak egyikét, hogy a könyv tartalmához, hangulatához illő, a célközönség ízlésvilágának megfelelő borítót tervezzen. Na de ennél, amit ezen könyv (kiragadott példa) esetében az orrunk alá nyomnak, még 5 óra GIMP-gyakorlás után is szebb borítót tervez egy hatodikos.

A magyar kiadás mellett összehasonlításképpen egy külföldi kiadás:

Látunk valami érdekeset és meglepőt útközben, amit nem tudunk hova tenni? Sem körülírnunk nem kell, sem várni az első pc-ig. Egy kattintás Androidos telefonunk kamerájával és a beazonosítás után jön is a válasz...valahogy így lehet elképzelni, milyen az, ha Google a szemét is kinyitja..

Legtöbbünknek ma még elérhetetlen luxus, egy az újabb műszaki kütyü közül. Ma még sokan vannak, akik saját bevallásuk szerint csak sms-ezésre és telefonálásra használják a mobiljukat, ugyanazt a készüléket, a kilencvenes évekből. Ők a nem olyan távoli jövőben olyanok lesznek, mint a mai írógéphasználók. App, Android, qr-kód – néhány kifejezés, amit kénytelenek leszünk megtanulni. Mert többé nem tudjuk majd elképzelni az életet nélkülük.

Hogy mi mindenre jó még a színes cetli azon kívül, hogy a sürgős elintézendő ügyekkel kitapétázzuk a falat, mutatja be Bang Yao-Liu. 

Vége a telefonszám-cserénél szokásos fáradságos bepötyögésnek, a krétakeresgélésnek az előadóteremben és az sem baj, ha nem fog a filctoll: már partnerünk fejéhez is vághatjuk az információkat. Az Androidra írt, és az iPhone-on is hamarosan megjelenő Hoccerrel úgy dobálózhatunk az információval, mintha frizbiznénk.

http://www.hoccer.com/

Gyönyörű vallomás, tiszteletreméltó szerkesztői, szervezői teljesítmény, mammut projekt az Arte televízió napokban bemutatott dokumentumfilmje, a 24h Berlin.

Az imént fedeztem fel ezt a bájos Youtube-videót, amely jól szemlélteti az online közösségek 'romantikáját', kreativitását, a web 2.0-életérzést. A zene olyan, amilyen, de a szerkesztés zseniális...

Az új TUI-reklám (egy elemzés róla itt) láttán ismét elgondolkodtam, vajon mitől működik jól egy szlogen. A téma iránt kutatva találtam egy oldalt, ahol összegyűjtötték a legismertebb német és angol nyelvű szlogeneket. Számomra nagyon meglepő volt, milyen szimplák és mennyire nélkülözik a kétértelműségeket, a humort, a nyelvi játékokat a toplista elején szereplő győztesek:

Előbb furcsán néz, közelhajol, megdörzsöl, aztán leesik. A német ZEIT c. hetilap -amelynek pár éve újraélesztett magazinja számos nemzetközi újságírói, dizájn-és stílusdíjat elnyert már- érdekes kísérletet végzett el az egyébként komoly és múltba merengő utolsó oldalán.